A domain, magyarul „tartománynév”, az internetes erőforrások (például weboldalak, e-mail-szerverek) egyedi azonosítója, amely lehetővé teszi, hogy egyszerű, szöveges formában érjük el a különböző szervereket. A Domain Name System (DNS) felelős azért, hogy ezeket a könnyen megjegyezhető neveket (pl. „pelda.hu”) konkrét IP-címekhez rendelje. Így a felhasználóknak nem kell számokból (IPv4) vagy bonyolultabb alfanumerikus karaktersorozatokból (IPv6) álló címeket megjegyezniük.
A domainnév felépítése és típusai
-
TLD (Top-Level Domain): a legfelső szintű domain, amely a pont utáni végződés. Például „.com”, „.org” vagy „.hu”.
-
gTLD (generic TLD): általános használatú végződések, mint a „.com”, „.net”, „.org”, illetve az újabb tematikus kiterjesztések, például „.blog”, „.tech” vagy „.shop”. Ezeket bárki regisztrálhatja, általában nincsenek szigorú földrajzi vagy egyéb kötöttségek.
-
ccTLD (country code TLD): kétbetűs országkódok, például „.hu” (Magyarország), „.de” (Németország), „.at” (Ausztria). Általában az adott ország szabályai határozzák meg, hogy ki és milyen feltételekkel regisztrálhatja ezeket.
-
-
SLD (Second-Level Domain): a második szintű domain, amely közvetlenül a TLD előtt áll. Például a „pelda.hu” esetében a „pelda” rész az SLD. Az SLD általában az a név, amivel a cégek, szervezetek vagy magánszemélyek saját magukat, márkájukat azonosítják.
-
Aldomain (Subdomain): a TLD és SLD szintjei elé kerül, például „www.pelda.hu” vagy „mail.pelda.hu”. Az „www.” vagy a „mail.” elhagyható vagy lecserélhető bármilyen egyéb aldomainre (pl. „blog.”, „shop.”), ezzel eltérő szolgáltatásokat, weblapokat lehet megkülönböztetni ugyanazon fődomain alatt.
További domainkategóriák és különlegességek
-
IDN (Internationalized Domain Name): Olyan domain, amely speciális, nem az angol ábécé betűit (vagy kiegészítő karaktereket) tartalmaz. Ez például a magyar ékezetes betűket is magában foglalhatja („á”, „é”, „ó” stb.). Az IDN bevezetésének célja, hogy könnyebben olvashatóvá tegyen bizonyos domainneveket a nemzetközi felhasználók számára.
-
New gTLD-k („újgenerációs” végződések): Az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) engedélyezett olyan új domainvégződéseket, mint például „.shop”, „.blog”, „.guru” vagy „.club”. Ezek tematikus vagy márkanévhez kötődő kiterjesztések, amelyek még jobban célozhatják a kívánt közönséget vagy tevékenységi kört.
-
Brand TLD: Előfordulhat, hogy nagyvállalatok vagy szervezetek saját TLD-t regisztrálnak (például „.google”). Ezek használatának célja a márka erősítése, a saját ökoszisztémán belüli domainkezelés egyszerűsítése és biztonságosabb megoldások alkalmazása.
-
Második szintű országkódos domainek (ccSLD): Bizonyos országokban a regisztráció gyakran két szintre tagolódik, például „co.uk” (Egyesült Királyság), ahol a „.uk” a TLD, a „.co” pedig egy további alosztályozás. Ilyenkor a ténylegesen regisztrálható név a „pelda.co.uk” vagy hasonló forma.
A domain név kulcsszerepet játszik abban, hogy hogyan találjuk meg az interneten lévő szolgáltatásokat és tartalmakat. A TLD (legfelső szintű domain) a hierarchia csúcsa, melyet több csoportra oszthatunk (gTLD, ccTLD), a SLD (második szintű domain) a tényleges név, ami mellett a cégek vagy magánszemélyek azonosíthatók. Ezek alá tartoznak az aldomainek (pl. „www.” vagy „shop.”), amelyekkel további struktúrát és elkülönített szolgáltatásokat alakíthatunk ki. Az új típusú TLD-k (mint a „.shop”, „.tech”) és a márkaalapú TLD-k azt bizonyítják, hogy a domainrendszer folyamatosan fejlődik, és a vállalkozások, szervezetek, illetve a felhasználók igényeihez igazodik.
Konkrét példák
-
.com: a világ leggyakrabban használt gTLD-je, eredetileg kereskedelmi (commercial) célra hozták létre.
-
.org: nonprofit vagy egyéb szervezetek domainje, de valójában bárki megveheti.
-
.hu: Magyarország ccTLD-je. A hazai regisztrációs szabályok alapján bárki igényelheti, aki megfelel a feltételeknek (pl. kapcsolat a magyarországi jogi rendszerrel), de gyakran lehetséges külföldieknek is némi adminisztratív intézkedés mellett.